Nagy nyári átrendeződés tolatómozdonyokkal
Sajóecseg–Tornanádaska, 2022. június 21. kedd
Újra itt a nyár, bezárnak az iskolák, és a vasút is átkapcsol nyári üzemmódba. Az üdülőhelyek felé sűrítik a közlekedést, de ehhez a járműveket sok helyről kell összevadászni. A Csörgőket az ország keleti feléből a Balatonhoz viszik, a helyükre motorkocsik állnak, de egy ideje már ezekből sincs elég. Ilyenkor kerül elő a rejtett tartalék, és bár a Dácsiák inkább tolatómozdonyok, egy-két hagyományos személykocsival máris összeáll a mellékvonalak nyári személyvonata. A tornanádaskai vonal ehhez elég jól megfelel, mert viszonylag sokat kell menni egy irányba, a végállomásokon pedig van elég idő a visszafordulásra. A Bódva völgye a gyönyörű táj és a rendszeres teherforgalom miatt bármikor megér egy látogatást, de a Dácsiák miatt most még egy éjféli budapesti indulást is érdemes volt bevállalni.
Messze még a hajnal
A Bódva-völgyi vasút külső végállomásán rendszerint két szerelvény éjszakázik. Az első már indulásra készen, a második még úgy áll, ahogy az előző éjjel megérkezett. Az iskolák és a munkahelyek nagy része Edelényben vagy Miskolcon van, ahová reggelre be kell érni, ezért az első vonatok innen nagyon korán indulnak.
Dácsiák munkásszállító kocsikkal
A Dácsiák tehervonati mozdonyok, ezért csak nyáron személyvonatoznak. Akkor is csak olyan kocsikkal, amelyek nem igénylik a központi energiaellátást. A hagyományos Bhv-kocsikban fűteni ilyenkor nem kell, klíma nincs, a WC-k pottyantósak, és az ajtókat is kézzel kell nyitni-zárni. A miskolci személykocsi-bázis a vonalra három Bhv-kocsit adott, az egyik vonatra kettő, a másikra egy jutott.
Suhanás napkelte előtt
Hajnali fél 5 környékén az első miskolci vonat már Szendrő alatt jár. A háttérben a szendrői vár, távolabb (a kép bal szélén) a szalonnai adótorony magasodik. Alszik még az aprócska város, ilyenkor nem sokan kelnek útra, mégis jó érzés, hogy nincsenek elvágva a külvilágtól, reggelre akár a fővárosba is érhetnek.
Aranyló sínek a messzeségbe
A mozdonyon világít az egy fény, kezdődhet a tolatás. A második hajnali miskolci személyvonat induláshoz készülődik, első utasa türelmesen várja, hogy beálljon a peron mellé. A vonal eredeti végállomása Kassa volt. A pálya most is megvan, a határ túloldalán lévő Torna állomásig mindössze nyolc kilométert kellene járhatóvá tenni, onnan már fővonal vezet tovább.
Visszatérés a Bódva völgyébe
Az első, kétkocsis vonat már megfordult Miskolc-Tiszain, itt éppen a Sajó völgyét elhagyva kanyarodik le ’Nádaska felé. Érdekesség, hogy a bánrévei fővonal nagyobb városokat szolgál ki, mégsem oda kerültek ezek a nagyobb befogadóképességű vonatok, mert a motorkocsikra tervezett menetrendben a mozdonyos vonatok bánrévei és ózdi megfordítására nem lett volna elég idő.
Párhuzamos vonalak
A Bódva völgyében a vasút és a 27-es főút szinte végig együtt kanyarog. Többször keresztezik egymást, néha eltávolodnak, de aztán az utolsó szakaszon tökéletes összhangban futnak egymás mellett. A háttérben az Aggteleki karszt magasodik, a völgyet jól termő, szépen művelt szántóföldek tagolják.
Érkezés a végállomásra
Tornanádaska állomáson a vonatfogadó vágányok hasznos hossza 380 és 390 méter, de ilyen hosszú vonat régen járhatott erre. A rekord mostanában hat kocsi, vagyis nagyjából 160 méter, amikor az egyik pár személyvonat az ELTE TTK gólyatábora miatt megerősítve közlekedik. Sokat megélt vasutasok a borsodi ipar fénykorából tíz-tizenkét kocsis, szergejes munkásvonatokra is emlékeznek, amelyek péntek esténként hozták haza az embereket Miskolcról.
Már lent vannak az ablakok
Ahogy a Nap egyre magasabbra kúszik, az ablakok is úgy kerülnek le egymás után. Nincs semmilyen száguldás, lehúzott ablakkal utazni kellemesebb, és ma már ritkaságnak számít. Nemrég (vagyis inkább az 1980-as években) még a nyitott ajtókkal való utazás sem számított annak.
Minimalista szerelvényösszeállítás
A nyolcvan ülőhellyel rendelkező Bhv „munkásszállító” kocsi nagyjából megfelel a szokásos, egy Bz-motor- és mellékkocsiból álló szerelvénynek. Vannak napok, amikor ez kevés: a családi pótlék érkezése után egészen népes családok is útra kelnek az edelényi áruházak felé. A mai nap csendes volt, a végállomás felé közeledve a vonaton már csak néhányan maradtak.
A halálcsillag lövegtornya
Mintha csak a lázadók X-szárnyúit várná, úgy merednek az égre a régi szalonnai mészkőfeldolgozó vaskéményei. A kemencék már nem üzemelnek, a területet már csak tárolásra használják, a mészkövet az állomás túlfelén álló új üzemben őrlik. A követ a bányából teherautók hozzák, a por mindent betakar.
A tehervonat is megérkezett
Minden bizonnyal sok volt a munka a Gömöri pályaudvar környékén lévő iparvágányokon, mert a tolatós tehervonat szokatlanul későn ért fel Edelénybe. A Szergej itt szintén ritkaságnak számít – elképzelhető, hogy éppen az egyik személyvonatozó Dácsia helyére érkezett. A képen nem a teljes tehervonat látszik, a mozdony az erdészeti iparvágányon megrakott kocsikkal tolat.
Maradtak még motorkocsik
A nádaskai vonal kétórás ütemes menetrendjéhez három dolgozó szerelvény szükséges. Délelőtt és este a háromból rendszerint kettő mozdonyos vontatással, a harmadik az egyébként szokásos Bz-motor+mellék összeállításban közlekedik. A képen látható vonat Szalonna felől közelít Szendrő-felső megállóhely felé.
Több kilométer, kevesebb tolatás
A csomóponti kiszolgáló vonatok sajátos logika szerint közlekednek, a kocsikat jó sorrendben, előrelátó módon kell a vonatba rendezni. Jósvafő-Aggtelek a vasútvonal legtávolabbi rakodóhelye, de oda csak a mozdony mögötti két üres kocsit viszik. Útközben Edelényben és Szalonnán vették fel a rakott kocsikat, és aztán vittél magukkal tovább, így a tehervonatok által egyébként ritkán járt vonalrészen jókora vonathossz, hét kocsi jött össze.
Tehervonat? Az ki van zárva!
Jósvafő-Aggtelek ma már nem állomás, hanem csak megálló-rakodóhely, ahol változó rendszerességgel fát rakodnak. A rakodóvágány a II. vágányhoz csatlakozik, amelyet az átmenő fővágánytól vágányzáró sorompó véd. Ha ez le van zárva, akkor az olyan, mintha a tehervonat ott sem lenne, a Szendrő és Bódvaszilas közötti állomásköz szabadnak számít. Viszont amíg a két állomás között bármilyen más vonat úton van, a tehervonat is kizárva marad, és csak az állomásköz felszabadulása után indulhat el Miskolc felé.
Délután jönnek a Dácsiák
Dél körül két motorkocsis szerelvény is fordult a nádaskai vonalon, de délután és este visszatérnek a mozdonyok. Az 1303-as „Újromán” képünkön Tornanádaska felé halad, de késő este is tesz még egy fordulót. Az utolsó, 35428-as számú vonattal majd 23 óra előtt érkezik a végállomásra, és aztán hajnalban minden kezdődik elölről.
Szendrőlád tornyai és piros háztetői
Lassan a délután is véget ér, mire a tolatós tehervonat elindulhat Jósvafő-Aggtelekről, hogy aztán megállás nélkül robogjon Edelényig, majd egy gyors vonatkereszt után tovább Miskolc-Rendezőbe. A mészkőőrleményt az orosházi üveggyár várja, a fát pedig talán valamelyik osztrák vagy szlovák papírgyár. Lehet, hogy már az éjszaka, egy ferencvárosi gyorstehervonattal tovább is indulnak...