Vasúton kapja a fát a mindig éhes forgácslapgyár

Az év leghosszabb éjszakája után nem virrad szépen. A vastag felhők alatt a keleti égbolt is sötét, az éjszaka feketesége lassan oldódik fel a nappal szürkeségében. Fényt csak a reflektorok adnak. Az iskolákban már szünet van, a vonatokon főleg munkások utaznak. A csörgős inga csak két óra múlva indul vissza, most a Tiborszállásról érkezett Usgyi indul Debrecenbe.

A mozdonyos vonatok Mátészalkáról fordulnak vissza Debrecenbe, tovább már semerre sem mehetnek. Két éve még Fehérgyarmatig jártak, de a pálya rossz állapota miatt ki lettek tiltva, ott is már csak könnyű motorkocsikkal lehet közlekedni. Amíg a Bz-k jönnek-mennek, a csörgős vonat csak vár, majdnem két órát a mátészalkai állomáson.

Mátészalkáról hosszú tehervonatok viszik az ócskavasat és a gabonát, de inkább csak Debrecen felé. Ritka kivétel, amikor Záhony felől érkezik egy tehervonat, mert a 111-es vonalon az engedélyezett sebesség tehervonatok számára 20 km/óra, és mivel napközben a személyvonatok között nem jutnak át, csak éjszaka tudnak közlekedni. Hiába jött a mozdonyvezető és a kocsivizsgáló ma reggel 7 órára, a vonat csak este 10 után indulhat.

Az országban az utolsó lapozós Pragotron utastájékoztató tábla Vásárosnaményban működik. Nem sok lapot kell pörgetnie, mert a vonatok innen összesen négy-öt helyre indulnak. A monitorok elhelyezése előtt a nagy pályaudvarokon is hasonló rendszer üzemelt, a debrecenit 2014. november végén cserélték.

Vásárosnaményban találkozott a Bz-család: hagyományos (bár már nem eredeti) Bz-motorkocsi mellékkocsival, mellékkocsiból átépített InterPici hagyományos és egységes arculat szerinti festésben, és az „utángyártott” 414-es, ami 1999-ben már így jött ki a csehországi Studenka gyárból. A szinte festékszagú 406-os egy súlyos baleset után tért vissza, 2025. május 12-én Tiszavasváriban teherautóval ütközött.

A kiszolgáló tehervonat Tornyospálca állomáson várta a záhonyi személyvonat áthaladását, majd onnan már szabad útja volt Vásárosnaményig. Az egykor debreceni 203-as Szergej éveket töltött Záhonyban a leállított mozdonyok között, majd 2022-ben nagyon felpörgött a teherforgalom, akkor rendbe tették, és azóta üzemel.

A vonat kizárólag fát szállít, de ahogy az összetételéből gondolni lehet, a fa az ország több pontjáról származik. A fehér InnoFreight konténereket rendszerint a Kiskunságban, Lakitelek, Lajosmizse, Helvécia vagy Harkakötöny állomásokon rakják meg, a hagyományos teherkocsik pedig akárhonnan jöhetnek, például Diósgyőrből. A feladási helyről a kocsikat egy kiszolgáló tehervonat viszi be a legközelebbi csomópontra, ahonnan több gyorstehervonatba sorozva jutnak el Záhony-Rendezőbe.

Záhony és Vásárosnamény között a kiszolgáló vonat sehol sem vesz fel vagy ad le kocsikat, ezért a Swiss Krono kiszolgálásához a tolatószemélyzet nem utazik Záhonytól a vonaton, csak itt csatlakozik. Vásárosnamény az RCH számára annyira fontos, hogy a dolgozói számára az állomáson külön helyiségeket bérel. 

A mozdony a rakott szerelvényt az állomás V. vágányán hagyta, és először kimegy az üzemhez a szerdán hozott, azóta kirakott üres szerelvényért. A forgácslapgyárnak szintén vannak környezeti kockázatai, de a kürtőkből kilépő felhő nagy része tiszta gőz, amely a fa szárításakor távozó vízből áll.

A környék mellékvonalain főleg kétkocsis személyvonatok járnak, de azt is meg kell oldani, hogy a motorkocsik bejussanak a nyíregyházi műhelybe. A járműveket ezért rendszeresen cserélgetik, és gyakran előfordul az is, hogy két szerelvény összekapcsolva közlekedik. A 300-as Bz reggel Nyíregyházáról érkezett, a hátul lévő 346-os pedig Mátészalkáról, most együtt indulnak vissza Mátészalkára.

Kérges rönkfa homloktámos biztosítással 50 centivel a magas oldalfalú kocsi felső kerete fölé is rakható. Csak pontosan méretre kell vágni, és véletlenül sem hosszában felrakni!

A Swiss Krono iparvágánya a nyílt vonalon Záhony felől ágazik ki. Az üres szerelvény első felét a mozdony már kihúzta az ipartelepről, és feltolta a kiágazáson túlra, hogy az üres szerelvény másik felét is kihúzhassa.

A tolatás közben a fénysorompót kikapcsolják, de az út egyébként is csak az ipartelep megközelítését szolgálja, és nagyon lassan járható. Itt jönnek be a közúti szállítmányok, többek között Románia felől, és innen indulnak a késztermékkel rakott kamionok is. 

A Szergej az üres kocsikat visszatolta az állomás I. vágányára, majd a szerelvényt szétakasztották, hogy amíg vissza nem indul Záhonyba, addig is ki lehessen jutni az épület felől a személyvonatokhoz. A rakott szerelvényt a személyvonatok távozása után tudják az ipartelepre beállítani, addig a tehervonat személyzete is pihen.

Eperjeske-Átrakó, a széles és normál nyomtávú hálózatot összekapcsoló teherpályaudvar a történetének legválságosabb időszakát éli. A magasfogadó és az érccsúszda hónapok óta áll, a portáldaruk jelentős része ócskavas, de a néhány működőképes sem dolgozik. Az egyetlen feladat az osztrák Voest-Alpine által Ukrajnából vásárolt vasérc átrakása, amelyet az állomás egy félreeső részén, néhány egyszerű markológéppel végeznek.

Eperjese átrakó normál nyomtávú oldalán néhány éve még két-három mozdony dolgozott, most az egyetlen mozdony is inkább csak áll. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az átrakás nagy részét az ultramodern East-West Gate Terminál és más kisebb átrakóhelyek vették át, így Eperjeske-Átrakó a forgalom reménybeli felpörgése esetén sem lesz már soha többé olyan, mint régen.

Eperjeske-Rendező irányvágányai szinte teljesen üresek, éppen a gurító sem üzemelt. Viszonylag élénkebb forgalom inkább csak az ukrán határhoz legközelebb lévő vágánycsoporton volt, ami a belépő ukrán vonatok fogadását és a kilépők indítását végzi. Két éve egyszerre négy széles gép is dolgozott, de az EWG innen is vitt el forgalmat, de sokkal fontosabb, hogy a gabona átrakását az ukrán oldalon végzik, és azok a széles kocsik már eleve be sem jönnek Magyarországra.

Eperjeske mostanában inkább csak napi egy ukrán szerelvényt fogad, az viszont jócskán túltesz mindenen, amit idehaza megszokhattunk. Az Ukrán Vasút kétszekciós Szergeje hatvanöt rakott kocsival, tehát legalább hatezer tonnával érkezik Bátyú felől. A vonatban főleg ércszállító kocsik vannak, az érc átrakás után Ausztria felé utazik tovább.

A határellenőrzés már menet közben a nyílt vonalon, a röntgenkapunál elkezdődik, de mielőtt a mozdonyt lekapcsolják, a vámosok azt is külön ellenőrzik. Az ukrán gépek csak eddig jönnek, a kocsikat innen a magyarok viszik tovább.

Késő este érkezünk Záhonyba, ahol már világítanak az állomás reflektorai. A nyíregyházi Gigantok régebben inkább csak tehervonatoztak, de már személyvonatokat is húznak.